„Omnia conando
docilis sollertia vincit”
Manilius

PÉNZ- ÉS TŐKEPIACI ÁLLANDÓ VÁLASZTOTTBÍRÓSÁG

Letöltés: Eljárási szabályzat [430 Kb]

A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság székhelye:
Budapest
A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság a tárgyalásokat a Pesti Központi Kerületi Bíróság tárgyalótermében tartja meg.

 

A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság Elnökségének tagjai:
dr. Kraudi Adrienne (elnök)
dr. Bánáti János
dr. Dencs Zoltán
dr. Kapolyi József
dr. Kittka András

 

A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság Hivatala:
Postacím: 1535 Budapest, Pf.: 823.
E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság Hivatalvezetője:
dr. Sugár Balázs
telefonszám: 06-30-515-4261

 

A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság bankszámlaszáma:
12001008-01179090-00100002


A PÉNZ- ÉS TŐKEPIACI ÁLLANDÓ VÁLASZTOTTBÍRÓSÁG
ELJÁRÁSI SZABÁLYZATA

Az Eljárási Szabályzat 2016. április 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépéskor folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell.

A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróságnak az eljárására az alábbi, általa alkotott Eljárási Szabályzatnak (továbbiakban: Szabályzat) a rendelkezései az irányadók.

 

I. AZ ELJÁRÁS ALAPVETŐ SZABÁLYAI

1. § Az eljárási szabályok meghatározása
A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság hatáskörébe tartozó jogvitákkal kapcsolatos eljárás során a jelen Szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni. Amennyiben valamely eljárási kérdésben sem a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény, sem pedig e Szabályzat nem tartalmaz rendelkezést, akkor a követendő eljárást a Választottbíróság szabad belátása szerint határozza meg.

2. § Az alkalmazandó anyagi jog meghatározása
(1) A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság határozatát – a (2)-(5) bekezdésekben foglalt kivételekkel – a magyar anyagi jog szabályaival és a szerződés rendelkezéseivel összhangban, az alkalmazandó tőzsdei alapszabályok és más tőzsdei illetve központi értéktári és elszámolóházi szabályzatok, valamint az egyes piacokon kialakult üzleti és ügyviteli szokások figyelembevételével köteles meghozni.

(2) Nemzetközi választottbírósági eljárásban a felek által választott anyagi jogot (kikötött jog) kell alkalmazni. Valamely állam jogának vagy jogrendszerének alkalmazandó jogkénti kikötését – a felek ellenkező megállapodása hiányában – úgy kell értelmezni, mint amely az adott állam jogának a felmerült kérdést közvetlenül rendező szabályaira utal.

(3) Amennyiben nemzetközi választottbírósági eljárásban a felek nem a magyar anyagi jogot kötik ki, a Választottbíróság az érintett külföldi jog szaktekintélyei közül szakértőt bízhat meg. E szakértő díját és megtérítendő költségeit a Választottbíróság állapítja meg és azokat a felek fele fele arányban kötelesek megelőlegezni.

(4) Ha a felek nemzetközi választottbírósági eljárásban nem választottak jogot, az alkalmazandó anyagi jogot a magyar nemzetközi kollíziós magánjog szabályainak alkalmazásával a Választottbíróság határozza meg.

(5) Nemzetközi választottbírósági eljárásban valamely jog alkalmazása helyett a Választottbíróság méltányosság alapján csak akkor dönthet, ha a felek erre kifejezetten felhatalmazták.

3. § Hatékonyság
A Választottbíróságnak a perek alapos tárgyalására és az eljárás gyors, az eljáró tanács megalakulásától számított – lehetőség szerinti – három hónapon belüli befejezésére kell törekednie.
Ezt a törekvést az eljáró tanács minden tagjának elő kell segítenie.

4. § Gazdasági érdekeket védő bizalmas ügykezelés
(1) A választottbírósági eljárás nem nyilvános (zárt), de a felek kérésére a Választottbíróság mások jelenlétét is engedélyezheti a tárgyalásokon. Az elnökségi tag, a Hivatalvezető, a Hivatal alkalmazottai és a tárgyaláson elhangzottakat rögzítő leíró minden korlátozástól mentesen részt vehetnek a tárgyalásokon. A Válaszottbíróság dönt a szakértő és a tanú részvételéről.

(2) Az iratokba betekintés engedélyezése előtt – kivéve, amikor a betekintést jogszabály biztosítja – a Választottbíróság kikéri a felek előzetes hozzájárulását, ha a kérelmező a betekintéshez fűződő jogos érdekét valószínűsítette. Az elnökségi tag, a Hivatalvezető és a Hivatal más alkalmazottai, valamint megbízottaik az iratokba engedély nélkül, minden korlátozástól mentesen betekinthetnek.

(3) A Választottbíróság Elnökségének és az eljáró tanácsnak a tagjai, a szakértők, a tolmácsok, valamint a Hivatal alkalmazottai és a leíró a tárgyalásokon és az iratokból tudomásukra jutott adatokat és tényeket kötelesek bizalmasan kezelni.

(4) A felek bizonyítási indítványában kért megkeresés teljesítése nem sérti a bizalmas ügykezelés elvét. A megkeresettek kötelesek a tudomásukra jutott adatokat és tényeket bizalmasan kezelni.

(5) Az Elnökség félévente, a legalább fél éve meghozott, eljárást lezáró határozatokról tájékoztatást nyújthat, amelyben a feleket gyűjtőfogalommal (pl.: árutőzsdei szolgáltató, befektetési vállalkozás, bank stb.) írja körül, de meg nem nevezheti.

5. § A felek egyenlő elbánásban részesítése
A feleket a Választottbíróság egyenlő elbánásban részesíti, és mindegyik félnek megadja a lehetőséget, hogy ügyét előadhassa.

6. § Az eljárás nyelve
(1) A tárgyalás nyelve magyar. A tárgyalási nyelvet nem ismerő fél kérelmére és költségére tolmácsról kell gondoskodni.

(2) A Választottbíróság kivételesen más – a felek által közösen megjelölt – nyel¬ven is lefolytathatja a tárgyalást. Ebben az esetben a Választottbíróság részére történő tolmácsolás költségeit a feleknek fele fele arányban kell viselniük. A tolmácsot az eljáró tanács rendeli ki.

(3) A tárgyalás során alkalmazott nyelvet kell alkalmazni a felek beadványaira, nyilatkozataira, a tárgyalásra, a Választottbíróság határozatára, vagy bármely más közlésére. A felek kötelesek saját költségükre és felelősségükre gondoskodni az iratoknak a tárgyalás során alkalmazott nyelvre való fordításáról.

7. § A jóhiszemű pervitel követelménye
(1) A felek perbeli jogaikat jóhiszeműen kötelesek gyakorolni. A Választottbíróság köteles megakadályozni minden olyan cselekményt vagy egyéb magatartást, amely a per elhúzására, vagy az igazság kiderítésének meghiúsítására irányul.

(2) A rosszhiszemű pervitel a díjak és költségek megtérítésére vonatkozó határozat meghozatalakor a késedelmet okozó fél terhére figyelembe veendő körülmény.

8. § Lemondás a kifogás jogáról
Azt a felet, aki tudja, hogy az eljárás bármely szakaszában a választottbíráskod¬ásról szóló 1994. évi LXXI. törvény, vagy a felek eltérő megállapodását megengedő rendelkezésének, továbbá a választottbíró¬sági szer¬ződésnek, vagy a jelen szabályzat bármely előírásának nem tett eleget, és az eljárásban továbbra is részt vesz anélkül, hogy ezen mulasztás vagy el¬térés miatti kifogását haladéktalanul bejelente¬né, úgy kell tekinteni, mint aki a kifogás jogáról lemondott.

9. § Kézbesítés
(1) Ha a felek az első tárgyaláson vagy azt követően bármikor eltérően nem állapodtak meg, bármely írásbeli közlést azon a napon kell átvettnek tekinteni, amikor

  1. azt a címzettnek személyesen átadták, vagy
  2. azt a székhelyére, telephelyére, vagy lakóhelyére, szokásos tartózkodási helyére vagy postai címére kézbesítették.

(2) Ha a küldeményt az (1) bekezdés b) pontjában felsorolt kézbesítési helyek egyikén sem vették át, azt ajánlott levélben fel kell adni, vagy bármilyen oly módon is el lehet küldeni, amely mód alkalmas a kézbesítés megkísérlésének bizonyítására. A címzett utolsó ismert székhelyére, szokásos tartózkodási helyére vagy postai címére így elküldött írásbeli közlést belföldi címzett esetében az elküldéstől számított 8. napon, külföldi címzett esetében a 15. napon átvettnek kell tekinteni.

(3) A (2) bekezdés szerinti törvényi kézbesítési előírás alkalmazásakor

  1. a gazdálkodó szervezet alperes cégbírósági kivonattal igazolt székhelyére,
  2. magánszemély alperes esetében a felperes által becsatolt dokumentumokban szereplő, lakcímnyilvántartói igazolással bizonyított lakóhelyre kerül megküldésre minden írásbeli közlés, és az kézbesítettnek tekintendő belföldi címzett esetében az elküldéstől számított 8. napon, külföldi címzett esetében a 15. napon.

(4) Az első írásbeli közlést követően a felek az eljárás során 2 munkanapon belül kötelesek hivatalosan közölni az eljáró tanáccsal kézbesítési címük megváltozását.

(5) A Választottbíróság jóváhagyásával a felek az első tárgyaláson, és azt követően bármikor megállapodhatnak telefaxos kézbesítési mód alkalmazásában, de a faxon megküldött dokumentumokat postai úton, vagy más kézbesítési mód alkalmazásával is meg kell küldeni.
A telefax útján kézbesített dokumentum a feladó faxgépen – ellenkező bizonyításáig – dokumentált időpontot követő 60 perc elteltével tekintendő átvettnek.

(6) Az iratokat a fél, vagy meghatalmazott képviselője a Hivatalban elismervény ellenében személyesen is átveheti.

(7) Amennyiben a fél az eljárás egész tartamára ügyvédet vagy jogtanácsost hatalmaz fel képviseletére, akkor minden „a félnek” megküldendő iratot a fél helyett a jogi képviselőnek kell megküldeni.
A fél és jogi képviselője közötti viták harmadik személyek felé semmilyen joghatással nem bírnak, a képviseleti jogosultság a megbízási jogviszonyt megszüntető iratban foglaltak hatályával tekintendő megszűntnek. Amíg a megbízás hatályban van, ezen szabályzat alkalmazásában a „fél” alatt a jogi képviselőjét kell érteni.

 

II. AZ ELJÁRÓ TANÁCS MEGALAKULÁSA

10. § A tanács összetétele
(1) A Választottbíróság a felek eltérő megállapodá¬sának hiányában három választottbíróból álló tanácsban ítélkezik, vagy a jelen Szabályzatban meghatározott esetekben egyesbíró jár el.

(2) A felek kivételesen megállapodhatnak úgy is, hogy az ügyükben eljáró tanács tagjainak száma 5, vagy 7, vagy 9 fő. Ebben az esetben az ellenérdekű felek a 16. § - 23. §-ban megjelölt díj (5 fő esetében) 150, vagy (7 fő esetében) 200, vagy (9 fő esetében) 250 százalékát egymás között egyenlő arányban megosztva kötelesek megelőlegezni.

(3) Amennyiben az alperes megállapodik a felperessel három főnél nagyobb eljáró tanács választásában, de – a felperessel ellentétben – a megemelkedett válasz¬to¬ttbírósági díjtétel felét mégsem fizeti be a megállapodást követő 8 napon belül a Választottbíróság bankszámlájára, akkor az eljárást a jelen Szabályzat azon rendelkezései alapján kell lefoly¬tatni, amelyek a háromtagú tanácsban történő ítélke¬zésre vonatkoznak. Ebben az esetben a felperesnek a díjtöbblet azonnal visszatérítendő, amint megjelölte, hogy a kijelölt választottbírák közül ki az az egy fő, aki a jelöltje. Amennyiben az alperes – annak ellenére, hogy nem fizette be a háromnál több tagú tanács jelöléséhez kapcsolódó megemelt díjtételt – nem nevezi meg 8 napon belül azt a személyt, akit a háromtagú eljáró tanácsba jelöl, akkor a Választottbíróság Elnöksége jelöli ki az alperes helyett a háromtagú eljáró tanács azon tagját, akit alperes elmulasztott kijelölni.

(4) Ugyanez a (3) bekezdésben foglalt szabály alkalmazandó több alperes esetében is, amennyiben bármelyikük mulasztása miatt hiányosan tesznek eleget díjmegelőlegezési kötelezettségüknek.

(5) Az eljáró tanács egyik tagját a felperes, másik tagját az alperes jelöli ki a választottbírói testület tagjai közül, betartva a (6) és (7) bekezdésekben foglalt korlátozásokat. Az ellenérdekű felek a (2) bekezdésben foglalt esetben értelemszerűen nem 1-1, hanem 2 2, 3 3, illetve 4 4 testületi tagot jelölhetnek.

(6) A kijelölésre a Választottbíróság 30 napos határidőt köteles biztosítani, amelyet a felhívás kézhezvételétől kell számítani. Ezalatt a 30 nap alatt a feleknek olyan választottbírókat kell kijelölniük, aki esetében meggyőződtek arról, hogy a kijelöltek nem esnek a (7) és (8) bekezdésekben foglalt korlátozások hatálya alá.

(7) A fél, a jóhiszemű pervitel elveire figyelemmel olyan személyt köteles kiválasztani a választottbírói névjegyzékből, aki a felkérést el is fogadja, és akivel szemben nem áll fenn kizárási ok. A (3) bekezdésben foglalt esetben ezen elvárásoknak a fél minden egyes kijelölésének meg kell felelnie.

(8) A kizárási ok fennállásától függetlenül a választottbíró nem fogadhat el további ügyekben való eljárásra felkérést, ha a felkérést megelőzően négy olyan ügyben az eljáró tanács tagjává vált, amely eljáró tanácsok megalakulásának napjai az adott felkérés Hivatal általi kiküldésének napját megelőző háromszázhatvanöt napon belüli időszakra (továbbiakban: Tárgyidőszak) esnek, mivel ellenkező esetben a tisztség eskünek megfelelő gondos és méltó betöltése, az ügyek alapos megismerése veszélybe kerülhetne. A Hivatal a felkéréséket az érkezésüket követő két munkanapon belül köteles továbbítani az érintett választottbíróknak, a következő mondatban foglalt kivétellel. A Hivatal a felkérések kézhezvételekor hivatalból vizsgálja a felkért választottbíró részvételét a Tárgyidőszakban megalakult tanácsokban, és amennyiben fennáll a jelen bekezdés szerinti korlátozást megalapozó körülmény, akkor erről a feleknek és az érintett választottbíróknak értesítést küld, és egyúttal felhívja az érintett felet új választottbíró kijelölésére.

(9) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben több felperes, vagy több alperes is csak egy¬ egy választottbírót jelölhet meg, és amennyiben a válasz¬tott¬bíró személyében – a Választottbíróság által megszabott határidőn belül – nem tudnak megállapodni, a vá¬lasz¬tottbírót helyettük a Választottbíróság Elnöksége jelöli ki.

(10) Ha a fél a keresetében, illetve válasziratában nem jelöl választottbírót, illetve választottbí-rókat, vagy a Választottbíróság által előírt határidőben egyéb írásos formában nem érkezik meg a bírókijelölést tartalmazó nyilatkozata, akkor a jelölést a Választottbíróság Elnöksége elvégezheti. A bírókijelölésről szóló nyilatkozat esetében mindennemű feltételhez kötés vagy hatálybeli korlátozás nem írottnak tekintendő.

(11) A választottbíró jelölése során figyelemmel kell lenni a felek megállapodásában a választottbírótól megkívánt szakképzettségre és minden olyan szempontra, amely nagy valószínűséggel biztosítja független és pártatlan választottbíró kijelölését, valamint a (7) és (8) bekezdésekben foglalt korlátozások betartását.

(12) A választottbíró e megbízatását a felekhez intézett írásbeli nyilatkozatban fogadja el, és haladéktalanul köteles feltárni a felek előtt minden olyan körülményt, amely jogos kétségeket ébreszthet függetlensége vagy pártatlansága tekintetében, kivéve, ha a feleket ezekről már korábban tájékoztatta. A választottbíró az aláírt elfogadó nyilatkozat eredeti és elektronikus példányát köteles haladéktalanul megküldeni a Hivatalhoz.

(13) A felek – vagy a (10) bekezdés értelében a Választottbíróság Elnöksége – által kijelölt, és e megbízatást írásbeli nyilatkozattal elfogadó választottbírók vá¬lasztják meg az eljáró tanács elnökét, betartva a (14) bekezdésben foglalt korlátozást, és biztosítva azon elv érvényesülését is, hogy az eljáró tanács legalább egy tagjának magyar jogi egyetemi diplomával kell rendelkeznie.

(14) Különböző felperesek által azonos alperes ellen, vagy azonos felperes által különböző alperesek ellen hasonló ügyben indított eljárások során nem megengedett a teljesen azonos összetételű eljáró tanácsok megalakítása. Ezen tilalom betartását az eljáró tanács elnökének megválasztásakor kell érvényre juttatni. Kétség esetén a Választottbíróság Elnöksége dönt abban a kérdésben, hogy ezen szabály alkalmazása szempontjából az adott jogviták hasonló tartalmúak-e vagy sem.

(15) Amennyiben az elnök megválasztása a második választottbíró elfogadó nyilatkozatának Hivatal általi kézhezvételétől számított 30 napon belül nem történik meg, az eljáró tanács elnökét a Választottbíróság Elnöksége kije¬lölheti. A 10. § (7), (8) és (14) bekezdéseiben foglalt korlátozásokat az eljáró tanács elnökének megválasztásakor illetve kijelölésekor is alkalmazni kell.

(16) A (13) bekezdés rendelkezéseit háromnál több tagú eljáró tanács elnökének megválasztásánál azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az elnök személyéről a választottbírák háromnegyedes szótöbbséggel döntenek. Amennyiben a szavazás nem vezet eredményre, az eljáró tanács elnökét a Választottbíróság Elnöksége kijelölheti a (15) bekezdésben foglalt 30 napos határidő eredménytelen eltelte után.

11. § Az egyesbíró hatásköre
Ha az alperes válasziratában a felperes kereseti követelését elismeri, az eljárást lezáró határozatot egyesbíróként a felperes által kijelölt választottbíró hozza meg. Ha a felperes nem jelölt választottbírót, az eljárást lezáró határozatot a Választottbíróság Elnökségi tagja hozza meg.

12. § A kizárási eljárás
(1) Az ügy intézéséből ki van zárva, és abban mint választottbíró, vagy szakértő nem vehet részt:

  1. aki a vitás ügyben félként résztvevő szervezet, forgalma¬zó, megbízást adó, tőzsdetag, vagy gazdasági társaság tulajdonosa, alkalmazottja, vezető tisztségviselője, alkusza, képviselője,
  2. aki az ügyben eljárt, vagy abban érdekelt,
  3. aki az a) és b) pontban felsorolt személyek (Ptk. 685.§-ának b) pontja szerinti) közeli hozzátartozója,
  4. akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható el (elfogultság).

(2) A kizárási okot a félnek is be kell jelentenie az első tárgyalás végéig. Az első tárgyalást követően azonban csak olyan kizárási ok fennállását jelentheti be, amelynek alapjául szolgáló tény vagy körülmény általa bizonyítandóan a választást, vagy a kijelölést követően jutott tudomására.

(3) Az a fél, aki a választottbíró ellen kizárási indítvánnyal kíván élni, az indítvány indoklását is tartalmazó írásbeli nyilatkozatot attól a naptól számított 15 napon belül köteles megküldeni a Választottbíróság Elnökségének, amely napon a Választottbíróság összetételéről tudomást szerzett, vagy amikor a kizárás alapjául szolgáló, a felek megállapodása szerint szükséges szakképzettség ténye, vagy a függetlenség, vagy pártatlanság tekintetében jogos kétséget ébresztő körülmény előtte ismertté vált.

(4) A fél, az általa kijelölt, vagy azon választottbíró ellen, akinek kijelölésében részt vett, csak olyan okból élhet a (3) bekezdés alapján kifogással, amely a kijelölést követően vált előtte ismertté.

(5) Ha a kizárási indítvánnyal érintett választottbíró megbízatásáról nem mond le, vagy a másik fél az indítvánnyal nem ért egyet, a kérelemről a Választottbíróság Elnöksége dönt. Ha a kizárási indítványt nem a választottbíró nyújtotta be, nyilatko¬zatát a döntés előtt be kell szerezni.

(6) Ha választottbíró kizárására irányuló indítvány nem vezet eredményre, az indítványozó fél az elutasító határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül kérheti a Fővárosi Törvényszéket, hogy döntsön a kizárási kérelemről. E döntés meghozataláig a Választottbíróság – a kizárással érintett választottbírót is beleértve – folytathatja az eljárást és határozatot is hozhat.

(7) A választottbíró vagy a szakértő a Választottbíróság elnökségi tagjának haladéktalanul köteles bejelen¬teni, ha vele szemben kizárási ok áll fenn.

13. § A választottbírói megbízatás megszűnése
(1) Az eljáró választottbíró megbízatása a folyamatban lévő jogvitát eldöntő ítélet lgmeghozatalának időpontjáig tart, de meghosszabbodik az ítélet kijavítására, értelmezésére, vagy kiegészítésére irányuló kérelem elbírálásának időtartamával.

(2) Az eljáró bíró megbízatása a Választottbíróság Szervezeti Szabályzata D pontjában meghatározottak szerint megszűnik.

(3) Az eljáró bíró megbízatása lemondással, vagy a 12. § ban foglalt esetekben kizárási indítványt helybenhagyó döntéssel, vagy a Fővárosi Törvényszék határozatával is megszűnhet.

(4) Az eljáró választottbíró az ítélet meghozatalát megelőző utolsó tárgyalás berekesztését követő időszakot kivéve tisztségéről az eljárás bármely szakaszában lemondhat.

(5) Amennyiben az eljáró választottbíró tartósan akadályoztatva van feladatai ellátásában, úgyszintén akkor, ha más okból kellő időben nem jár el, az eljáró tanácsban betöltött tisztségéről le kell mondania. Ezen kötelezettséghez kapcsolódó vita fölmerülése esetén a Választottbíróság Elnöksége határozattal megszüntetheti a vita tárgyává tett eljáró tanácsi tagságot.

(6) Ha az eljáró választottbíró megbízatása az előző (2)-(5) bekezdésekben szabályozott bármely okból megszűnik, helyette új választottbírót, kell kijelölni ugyanazon rendelkezések alkalmazásával, mint amelyek szerint korábban a választottbírót kijelölték. A felek által jelölendő választottbíró személyében történő változás esetén új elnök választására is sor kerül, értelemszerűen alkalmazva a 10. § (13)-(16) bekezdéseiben foglaltakat.

 

III. BEADVÁNYOK, DÍJAK, KÖLTSÉGEK VALAMINT ILLETÉKEK

14. § A beadványok benyújtása
(1) A beadványokat a Választottbíróság postacímére kell megküldeni, néggyel több példányban, mint ahány fél a perben érdekelt. Amennyiben több félnek azonos a képviselője, őket egy érdekeltnek kell tekinteni.

(2) A tárgyaláson csak az eljáró tanács engedélyével lehet iratot benyújtani.

(3) Az eljárást keresetlevéllel kell megindítani és a keresetlevélben fel kell tüntetni:

  1. a feleknek és képviselőiknek nevét, székhelyét vagy lakcímét és perbeli állását;
  2. a felek telefonszámát, faxszámát és e-mail címét;
  3. az érvényesíteni kívánt jogot, az annak alap¬jáu¬l szolgáló tényeknek és azok bizonyítékainak előadásával;
  4. azokat az adatokat, melyekből a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság hatásköre megállapítható;
  5. a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet (kereseti kérelem);
  6. a perértéket;
  7. a nyilatkozatot a választottbírósági díj befizetéséről;
  8. a felperes által megjelölt választottbíró nevét vagy arra irányuló kérelmet, hogy a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság Elnöksége je¬lölje ki a választottbírót (a felperes megnevezhet pótválasztottbírót is);
  9. a keresetlevélhez mellékelt iratok felsorolását;
  10. a felperes cégszerű aláírását, vagy a meghatal¬mazással igazolt jogi képviselő aláírását.

(4) A keresetlevélhez csatolni kell:

  1. azt az okiratot, illetve annak másolatát (kivonatát), amelynek tartalmára a felperes bizonyítékként hivatkozik, vagy amely a bíróság hatáskörének megállapításához, valamint, amely a hivatalból figyelembe veendő egyéb körülményeknek az igazolásához szükséges;
  2. a választottbírósági díj befizetést igazoló banki kivonatot,
  3. a jogi képviselő meghatalmazását.

(5) Amennyiben a Választottbíróság megállapítja, hogy a benyújtott keresetlevél vagy annak bármely melléklete hiányos, vagy más okból nem felel meg a szabályzat előírásainak, felszólítja felperest a haladéktalan hiánypótlásra. Ha a hiánypótlás választottbíró kijelölésére vonatkozik, akkor a 10. § (6) bekezdésében foglalt 30 napos határidő alkalmazandó.

(6) Az eljárás a keresetlevél Hivatalhoz érkezésének napján indul, függetlenül attól, hogy szükség van-e az (5) bekezdésben hivatkozott hiánypótlási felhívásra vagy sem. Ha azonban a felperes legalább a 18. § (1) bekezdés szerinti legalacsonyabb pertárgyértékre vonatkozó választottbírósági díjat, vagy - ha a pertárgy értékét nem tartja meghatározhatónak - a 18. § (2) bekezdés szerint alkalmazandó választottbírósági díjat nem fizette meg, akkor a választottbírósági eljárás mindaddig nem indul meg, és a Hivatal az alperest a keresetlevél beérkezéséről mindaddig nem tájékoztatja, amíg a felperes ezen kötelezettségének eleget nem tesz.

(7) Az alperes a felperesi kereseti kérelemre vonatkozó válasziratát – a bizonyítékok egyidejű megjelölésével – a kereset kézbesítésétől számított 8 napon belül köteles benyújtani. Ezt a határidőt az alperes kérelmére a Választottbíróság Elnöksége legfeljebb további 8 nappal meghosszabbíthatja.

(8) Az alperes köteles választottbírót kijelölni, vagy kérni, hogy helyette a Választottbíróság Elnöksége jelöljön választottbírót. Az alperes pótválasztottbírót is jelölhet.

(9) Bármelyik fél módosíthatja keresetét és válasziratát a választottbírósági eljárás során, kivéve, ha a Választottbíróság az ezen eljárással okozott indokolatlan késedelem miatt annak előterjesztését kizárja.

(10) A keresetre vonatkozó rendelkezéseket a viszontkeresetre, a válaszirattal kapcsolatosakat pedig a viszontkeresettel szembeni válasziratra is alkalmazni kell, kivéve a (3) és a (6) bekezdésben foglaltakat.

15. § A pertárgy értéke
(1) Pénzkövetelések iránti kereseteknél a pertárgy értéke a követelt összeg.

(2) A pertárgy értéke a jogvita alapjául szolgáló értékpapírok mennyiségének:

  1. a kereset benyújtása előtt kialakult utolsó záróárfolyamon számított értéke, vagy
  2. a kibocsátási értéke, ha záróárfolyama egyáltalán nem alakult ki.
  3. Ha az a) és b) pontban foglaltak alapján a pertárgy értéke nem állapítható meg, akkor a keresetben megjelölt értékpapír mennyiséget a kereset benyújtásakori piaci értéken kell számbavenni.

(3) Azon tőzsdei termékek vonatkozásában, amelyekben a fizikai termékszállítással történő teljesítés lehetséges, a pertárgy értéke:

  1. a termék mennyiségének a Budapesti Árutőzsde által megállapított, a lejárati határidő nyitott pozícióira érvényes végső elszámolóár alapján megállapított összege,
  2. a kereset benyújtása előtti tőzsdenapon a Budapesti Árutőzsde által megállapított elszámolóár, amennyiben a végső elszámolóár még nem alakult ki,
  3. tőzsdei ügyletnek likvidálással történő megszüntetése esetén pedig a tőzsdei termék mennyiségének a likvidálás napján érvényes elszámolóár alapján megállapított összege.

(4) Azon árutőzsdei termékek vonatkozásában, amelyek esetében csak készpénzes elszámolással történő teljesítés lehetséges, a pertárgy értéke:

  1. a termék mennyiségének a Budapesti Árutőzsde által megállapított, a lejárati határidő nyitott pozícióira érvényes végső elszámolóár és a kötésár közötti különbözet összege,
  2. a kereset benyújtása előtti tőzsdenapon a Budapesti Árutőzsde által megállapított elszámolóár és a kötésár különbözete, amennyiben a végső elszámolóár még nem alakult ki,
  3. tőzsdei ügyletnek likvidálással történő megszüntetése esetén pedig a tőzsdei termék mennyiségének a likvidálás napján érvényes elszámolóár és a kötésár különbözete.

(5) Azonnali árutőzsdeügyletek esetében a tőzsdei kötjegyben megjelölt vételár összege a pertárgy értéke.

(6) Meghatározott cselekmény vagy cselekménytől való tartózkodás iránti, továbbá megállapításra irányuló keresetnél a pertárgy értéke a felperesnél fennálló jogi, illetve vagyoni érdek értéke.

(7) Több követelés esetén az egyes követelések értékét külön kell megállapítani, és a pertárgy értéke ilyenkor valamennyi követelés együttes összege.

(8) Ha a felperes egyáltalán nem, vagy jelen szakaszban foglaltaktól eltérően, vagy egyébként a köztudomással ellentétben tüntette fel a pertárgy értékét, azt a Választott¬bíróság hivatalból, vagy az alperes kérelmére a rendelkezésre álló adatok alapján határozza meg.

16. § Díj- és költségviselés, illetékfizetés
(1) A Választottbíróság az eljárás díjának és költségének összegét, megosztását, és megtérí¬tését jelen Szabályzat előírásai alapján, a benyújtott bi¬zony¬latok figyelembevételével állapítja meg.

(2) A Választottbíróság a díj és költségviselés felől az eljárást lezáró határozatában dönt, kivéve, ha a pernyertes fél e kérdésben a határozathozatal mellőzését kéri.

(3) A választottbírósági díj, az illeték és a választottbírósági költségek – a jelen szakasz (4) és (5) bekezdése¬iben, valamint a 2. § (3) bekezdésében, továbbá a 6. § és a 7. § ban foglalt esetek kivételével – a pervesztes felet terhelik.

(4) Ha a fél, neki felróható módon felesleges költsége¬ket okoz, ezek megtérítésére pernyertessége esetén sem tarthat igényt, illetőleg az így oko¬zott költség megtérítésére pernyertességétől füg¬get¬lenül kötelezhető.

(5) A felek a jelen § (3) és (4) bekezdésében foglal¬ta¬któl eltérően is megállapodhatnak a díj és költségviselésről.

(6) A perben a feleket költségmentességben vagy ille¬t¬ékfeljegyzési jogban nem lehet részesíteni. Jogszabályban biztosított személyes vagy tárgyi illetékmentesség nem mentesít a választottbírósági díj és költségek megelőzése és megtérítése alól.

(7) A felperes a pertárgy értéke alapján megállapított választottbírósági díjat és az illetéket legkésőbb a keresetlevél benyújtásával egyidejűleg köteles a Választottbíróság számlájára befizetni. A díj és az illeték készpénzben nem fizethető meg a Hivatalban, és okmánybélyeg felhasználásával sem róható le. Az ezen szabály ismeretének hiányában megvásárolt okmánybélyegek ellenértékének visszatérítésében a Választottbíróság közbenjárása nem várható el.

17. § Választottbírósági díj és a választottbírósági költségek összetétele
(1) A választottbírósági díj elsősorban az alábbiakban felsorolt elemeket foglalja magában:
a) a választottbírók tiszteletdíja,
b) az adminisztratív és technikai személyzet munkadíja,
c) az ügyviteli infrastruktúra igénybevételének ellenértéke,
d) a választottbírák testületének szervezeti költségei.

18. § A választottbírósági díj mértéke
(1) A választottbírósági díj összege a pertárgy értéktől függően a következő:
1.500.000,- Ft-ig                                        180.000,- Ft
1.500.000,- –10.000.000,- Ft-ig                 180.000,- Ft és az 1.500.000,- Ft feletti rész 10%-a,
10.000.000,- – 50.000.000,- Ft-ig              1.030.000,- Ft és a 10.000.000,- Ft feletti rész 6%-a,
50.000.000,- – 100.000.000,- Ft-ig            3.430.000,- Ft és az 50.000.000,- Ft feletti rész 4.2%-a,
100.000.000,- – 500.000.000,- Ft-ig          5.530.000,- Ft és a 100.000.000,- Ft feletti rész 1.5%-a
500.000.000,- – 1.000.000.000,- Ft-ig       11.530.000,- Ft és az 500.000.000,- Ft feletti rész 1.2%-a
1.000.000.000,- – 5.000.000.000,- Ft-ig    17.530.000,- Ft és az 1.000.000.000,- Ft feletti rész 0.7%-a
5.000.000.000,- Ft felett                             45.530.000,- Ft és az 5.000.000.000,- Ft feletti rész 0.02%-a.

(2) Amennyiben a pertárgy értéke a Választottbíróság jelen Eljárási Szabályzata alapján nem állapítható meg, a választottbírósági díj 300.000.- Ft.

19. § A díjvisszatérítés és költségviselés speciális szabályai
(1) Abban az esetben, ha a felperes még az eljáró tanács megalakulása előtt visszavonja keresetét, a Választottbíróság visszatéríti a megfizetett választottbírósági díj 75%-ának 200.000 Ft-ot meghaladó részét.
Ez esetben a felperes maga viseli a választottbírósági költségeket. Amennyiben alperes részére a keresetlevél a Választottbíróság által feladásra került a kereset visszavonását megelőzően, az alperesnél felmerült jogi képviseleti díj, mint választottbírósági költség felperes általi megtérítéséről a Választottbíróság határoz, feltéve, hogy az alperes ezt az igényét a keresetet visszavonó jognyilatkozat részére történő feladásától számított 8 napon belül benyújtotta a Választottbírósághoz.

(2) Ha az alperes válasziratában a felperes kereseti követelését az eljáró tanács megalakulása előtt elismeri, a Választottbíróság visszatéríti a megfizetett választottbírósági díj 50%-ának 200.000 Ft-ot meghaladó részét. A választottbírósági költségeket ez esetben mindegyik fél maga viseli és e költségek viseléséről a Választottbíróság nem hoz határozatot.

(3) Abban az esetben, ha a felperes akkor vonja vissza a keresetét, amikor az eljáró tanács már megalakult, de az első tárgyalási határnap kitűzéséről szóló értesítés még nem került a Választottbíróság által feladásra, a felperesnek visszatérítendő a megfizetett választottbírósági díj 40%-ának 200.000 Ft-ot meghaladó része. Ez esetben a felperes maga viseli a választottbírósági költségeket, az alperesnél felmerült jogi képviseleti díj, mint választottbírósági költség felperes általi megtérítéséről pedig a Választottbíróság határoz, feltéve, hogy az alperes ezt az igényét a keresetet visszavonó jognyilatkozat részére - a Választottbíróság által - történő feladásától számított 8 napon belül benyújtotta a Választottbírósághoz.

(4) A választottbírósági díj visszatérítésére és az alperes által igényelt választottbírósági költség megtérítésére vonatkozó határozatot a Választottbíróság az eljárás befejezéséről szóló határozattal együtt hozza meg. Ha az Eljáró tanács még nem alakult meg, e határozatot a Választottbíróság Elnöksége hozza meg.

(5) Amennyiben a Választottbíróság hatáskörének hiánya miatt az eljárást megszünteti, a felperesnek a megfizetett választottbírósági díj 80%-ának 200.000,- Ft-ot meghaladó része visszafizetendő. Ez esetben a felperes maga viseli a választottbírósági költségeket. Az alperesnél felmerült jogi képviseleti díj, mint választottbírósági költség felperes általi megtérítéséről pedig a Választottbíróság határoz, feltéve, hogy az alperes ezt az igényét a hatásköri kifogást tartalmazó beadványában, vagy a felperesnek a hatásköri kifogást tartalmazó beadványára előterjesztett válasziratában benyújtotta a Választottbírósághoz.

20. § A viszontkereset díja
(1) Viszontkereset esetén ugyanazok a választottbírósági díjak nyernek alkalmazást, mint az alapkereset esetében.

(2) Amennyiben a fél olyan beszámítási kifogást terjeszt elő, amelynek elbírálása tényállásbeli vagy jogi kérdés tisztázását teszi szükségessé, a Választottbíróság a viszontkereset esetére érvényes választottbírósági díj megfizetését írhatja elő a beszámítási kifogást előterjesztő fél terhére.

21. § Költségelőlegezés
(1) A választottbírósági költségek előlegezésére azt a felet kell kötelezni, akinek a bizonyítás érdekében áll, vagy akinek vonatkozó indítványát a Választottbíróság indokoltnak ítéli meg.

(2) Ha az (1) bekezdés alapján a költségviselő nem állapítható meg és az eljárás folytatásához az intézkedés szükséges, akkor a felperest kell kötelezni a költségek megelőlegezésére.

(3) A fordítás és a tolmácsolás költségeinek megelőlege¬zése azt a felet terheli, aki azt kérte, kivéve a jelen Szabályzat 6.§. (2) bekezdésében foglalt esetet.

(4) A Választottbíróság kötelezi a külföldi lakóhelyű választottbírót jelölő felet – illetve külföldi lakóhelyű elnök választása esetén a feleket – a választottbíró, vagy az elnök utazási és tartózkodási költségei fedezéséhez szükséges költségelőleg megfizetésére.

22. § Illeték
(1) A jelen Szabályzat életbeléptetésekor hatályos illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 55. §-a értelmében a választottbírósági eljárásban az illeték az eljárás tárgya értékének 1%-a, de legalább 5.000,- Ft, és legfeljebb 250.000,- Ft. Ha az eljárás tárgyának értéke nem állapítható meg, az illeték 10.000,- Ft.

(2) Az illetéket a 16. § (7) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kell leróni.

(3) A Választottbíróság az eljárást lezáró határozatban rendelkezik az illeték állami adóhatósághoz történő átutalásáról.

 

IV. KÉPVISELET ÉS BEAVATKOZÁS

23. § Képviselet az eljárásban
(1) A fél az eljárásban személyesen, vagy erre feljogosított hozzátartozója, illetve jogi képviselője (továbbiakban együtt: képviselő) útján jár el. A meghatalmazás korlátozása csak annyiban hatályos, amennyiben az magából a meghatalmazásból kitűnik, de olyan képviseleti nyilatkozat a választottbírósági eljárásban nem tehető, amely a képviselőt a kézbesítésből kizárja. Ez a tilalom a (4) bekezdés esetében úgy alkalmazandó, hogy csak a szóvivő képviselőre vonatkozik.

(2) Az eljárás egész tartamára szóló teljes körű meghatalmazás kiterjed minden nyilatkozatra, cselekményre, joglemondásra, jogelismerésre és egyezség kötésére, valamint pénznek és dolognak az átvételére is.

(3) Ügyvédként a Választottbíróság előtt kizárólag olyan ügyvéd járhat el, aki bármelyik magyar Ügyvédi Kamara tagja. Ügyvédjelölt nem járhat el jogi képviselőként a Választottbíróság előtt.

(4) Amennyiben a fél az eljárásban több jogi képviselő részére ad meghatalmazást, a meghatalmazással egy időben a kézbesítésre és a joghatályos érdemi nyilatkozatok megtételére ki kell jelölnie közülük egy úgynevezett szóvivő képviselőt. A Választottbíróság a felet megillető iratokat kizárólag a szóvivő képviselőnek kézbesíti. A szóbeli és írásbeli nyilatkozattétel joga a Választottbíróság felé a fél jogi képviselői közül csak a szóvivő képviselőt illeti meg.
A szóvivő képviselő egyedi esetre írásban felhatalmazhatja helyettesítésre a fél többi jogi képviselői közül az egyiket. A felhatalmazásban részletesen ismertetni kell, hogy mely eljárási cselekményre terjed ki.
Amennyiben a szóvivő képviselő meghatalmazása megszűnik, azt a félnek is és a megszűnő megbízású szóvivő képviselőnek is írásban haladéktalanul be kell jelentenie a Választottbíróságnak, és ezzel egy időben a félnek írásban közölnie kell a Választottbírósággal, hogy kit jelölt ki új szóvivőnek. A szóvivő képviselő képviseleti jogának megszűnésekor a választottbírósági eljárás mindaddig szünetel, amíg a fél a jogi képviselői közül az új szóvivőt ki nem jelöli. A szünetelés azon a napon kezdődik, amely napon a szóvivő képviselő megbízatása megszűnik, ha ezen a napon nem érkezik meg a Hivatalba az új szóvivő képviselő kijelöléséről szóló értesítés a fél részéről.

24. § Változás a felek személyében
(1) A Választottbíróság előtt folyó eljárásban beavatkozásnak és perbehívásnak nincs helye.

(2) Ha az eljárás alapjául szolgáló jogviszonyban valamelyik fél helyébe az eljárás folyamán jogutód lép, akkor a jogutód az eljárásban önként (perbelépés) vagy a másik fél kérelmére (perbevonás) a (3) és (4) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével akkor válik féllé, ha a Választottbíróság a jogutódlást bizonyítottnak fogadja el, továbbá úgy ítéli meg, hogy a jogutódra a választottbírósági szerződés hatálya kiterjed.

(3) A felperesi jogutód önkéntes perbelépéséhez a felperes hozzájárulása, az alperesi jogutód önkéntes perbelépéséhez pedig mindkét fél hozzájárulása szükséges. Hozzájárulásra nincs szükség, ha a perbelépés azért történik, mert a jogelőd meghalt vagy jogutódlással megszűnt.

(4) A felperes jogutódját csak akkor lehet perbe vonni, ha a jogutódlás a felperes halála, illetve jogutódlással történő megszűnése miatt következett be.

(5) A jogutód perbelépése, illetőleg perbevonása esetén a jogelődöt kérelmére az ellenfél hozzájárulásával a perből el kell bocsátani és vele szemben az eljárást meg kell szüntetni.

(6) A jogelőd elbocsátásáig végzett eljárási cselekmények és az addig meghozott határozatok a jogutóddal szemben is hatályosak.

 

V. IDEIGLENES INTÉZKEDÉS ÉS JOGSEGÉLY

25. § Ideiglenes intézkedések elrendelése
(1) Az eljáró tanács kérelemre bármelyik felet kötelezheti, hogy minden olyan ideiglenes rendelkezésnek tegyen eleget, amelyet a vita tárgya vonatkozásában a Választottbíróság szükségesnek tart. Az ilyen intézkedéssel kapcsolatban a Választottbíróság bármelyik felet kötelezheti megfelelő biztosíték adására.

(2) Az ideiglenes intézkedés tárgyában hozott határozat mindaddig hatályban marad, amíg azt a Választottbíróság újabb határozatával hatályon kívül nem helyezi, vagy ugyanabban a kérdésben ítéletet nem hoz.

(3) A 40.§ (2) bekezdése alapján eljáró elnökségi tag az ideiglenes intézkedés iránti kérelemelbírálására nem jogosult; e tárgyban határozatot csak az eljáró tanács hozhat.

26. § A bíróság által nyújtott jogsegély
(1) A félnek a választottbírósági eljárás előtt vagy alatt a bírósághoz benyújtott, ideiglenes intézkedések megtételére irányuló kérelme és a Választottbíróság e kérelemnek helyt adó intézkedése nem összeegyeztethetetlen a választottbírósági eljárással.

(2) A bíróság biztosítási intézkedést rendelhet el a Választottbíróság előtt folyamatban lévő ügyben, ha a biztosítási intézkedést kérő fél a követelésének létrejöttét, mennyiségét és lejártát közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolja.

(3) A fél a kérelme benyújtásáról és a bíróság intézkedéséről, illetve a kérelem elutasításáról a Választott¬bíróságot haladéktalanul értesíteni köteles.

 

VI. JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK AZ ELJÁRÁS SORÁN

27. § Főbb jogok és kötelezettségek
(1) A felek eltérő megállapodása hiányában a Választottbíróság köteles a feleket meghallgatni, és lehetőséget adni számukra beadványaik és bizonyítási indítványaik előterjesz¬té¬sére.

(2) Amennyiben az eljáró tanács nem ugyanazokból a választottbírókból áll, mint akik a perben már korábban eljártak, az Eljáró tanács elnöke az eljáró tanács összetételében történő változást követő első tárgyaláson ismerteti az eljárás addigi iratanyagát. A tárgyaláson jelenlévő felek kötelesek nyilatkozni arról, hogy az iratismertetést kielégítőnek tartják-e.

(3) A feleket 15 nappal előre értesíteni kell a tárgyalásról. A két tárgyalás közötti időtartamot a Választottbíróság belátása szerint lerövidítheti. A feleket kellő időben, előzetesen értesíteni kell olyan eljárási cselekményekről, amelyeknek célja tárgy vagy okirat megszemlélése.

(4) Az egyik fél által a Választottbírósághoz beterjesztett beadványt közölni kell a másik féllel. Ugyanígy közölni kell a felekkel azt a szakértői véleményt vagy más bizonyítékot, amelyet a Választottbíróság döntése meghozatalánál figyelembe vehet.

(5) Az alperes a tárgyalás határozathozatalt megelőző berekesztéséig viszontkeresetet terjeszthet elő. Ha emiatt az eljárás elhúzódik, a Választottbíróság az alperest kötelezheti az ezzel felmerült költség megtérítésére.

(6) Az alperes a felperessel szemben lejárt és egynemű követelése erejéig beszámítási kifogást terjeszthet elő.

(7) Az érdekelt fél köteles bizonyítani azokat a tényeket, amelyekre követelése vagy védekezése megalapozásául hivatkozik.

28. § A szakértő
(1) Ha a választottbírósági eljárásban jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához, vagy megítéléséhez olyan különleges szakértelem szükséges, amellyel a Választottbíróság nem rendelkezik, akkor az eljáró tanács szakértőt vagy szakértőket rendelhet ki. A felek kötelesek a szakértőnek felvilágosítást adni, továbbá valamely lényeges körülmény megállapításához vagy felderítéséhez szükséges tárgy vagy okirat megszemlélését lehetővé tenni. A jelen bekezdés értelmében kirendelt szakértő költségei a pervesztes felet terhelik.

(2) A szakértő, ha a fél kéri, vagy a Választottbíróság szükségesnek tartja – írásbeli vagy szóbeli szakvéleményének előterjesztését követően – köteles részt venni a tárgyaláson, ahol a felek kérdéseket intézhetnek hozzá, és a vitás kérdések bizonyítására tanút vagy szakértőt állíthatnak.

29. § A fél mulasztása
(1) Ha a fél, vagy képviselője valamely határnapon önhi¬báján kívül nem jelenik meg, vagy valamely határidőt vagy cselekményt önhibáján kívül mulaszt el, a mulasztás következményei – ha a Választottbíróság érdemi határozatot még nem hozott – 15 napon belül igazolással orvosolhatók.

(2) Ha az alperes a válasziratát nem nyújtja be, a Választottbíróság köteles az eljárást folytatni anélkül, hogy a mulasztást a felperes állításai elismerésének tekintené.

(3) Ha a választottbírósági tárgyaláson bármelyik fél nem jelenik meg, vagy nem terjeszti elő bizonyítékait, a Választottbíróság folytatja az eljárást, és a rendelkezésre álló adatok alapján határozatot hozhat.

30. § A tárgyalási jegyzőkönyv
(1) A választottbírósági eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, és annak egy egy példányát kézbesíteni kell a feleknek.

(2) A tárgyalásról készült jegyzőkönyv tartalmi kellékei:

  1. a Választottbíróság megnevezése,
  2. az ügy száma,
  3. a tárgyalás helye és időpontja,
  4. a peres felek neve és perbeli állása,
  5. a per tárgya,
  6. a tárgyaláson jelenlévő feleknek és képviselőiknek neve és perbeli állása,
  7. az idézettek részvételének vagy távolmaradásának megállapítása,
  8. a tárgyaláson részt vevő, illetve jelenlévő más személyek neve,
  9. a tárgyalás menetének rövid leírása, a bizonyítás anyaga, az eljárás folyamán hozott határozatok,
  10. a felek követelései és fontosabb nyilatkozatai,
  11. a tárgyalás elhalasztásának vagy az eljárás befejezésének indoklása,
  12. a tanács tagjainak aláírása.

(3) A Választottbíróság a fél kérelmére, vagy hivatal¬bó¬l elrendelheti a jegyzőkönyv kijavítását, vagy kiegészítését.

31. § Az eljárás szünetelése
Az eljárás legfeljebb hat hónapig szü¬ne¬tel, ha azt a Választottbíróság a felek közös kérelmére megengedi. Ilyen engedélyt a Választottbíróság ugyanabban a perben csak egyszer adhat. Hat hónap eltelte után az eljárás megszűnik. Ilyen esetben a felek költségeiket maguk viselik.

32. § Határozathozatal
Az eljáró tanács szótöbbséggel hozza meg határozatát. Többségi álláspont hiányában az eljáró tanács elnöke dönt. Eljárási kérdésekben az eljáró tanács elnöke önállóan dönthet.

33. § Egyezség
(1) Ha az eljárás során a felek a jogvitában egyezséget kötnek, a Választottbíróság az eljárást végzéssel megszünteti.

(2) A felek kérésére a Választottbíróság az egyezséget a megállapodásban rögzített feltételekkel ítéletbe foglalja, feltéve, hogy megítélése szerint az egyezség megfelel az alkalmazandó anyagi jog előírásainak. Az ítéletbe foglalt egyezség hatálya azonos a Választottbíró¬ság által hozott ítélet hatályával.

 

34. § A választottbírósági határozat formája és tartalma
(1) Az eljárást lezáró határozatot írásba kell foglalni.

(2) Eljáró tanács az eljárás befejezését megelőzően közbenső ítéletet vagy részítéletet hozhat.

(3) Az eljárást lezáró határozat tartalmi kellékei:

  1. a Választottbíróság megnevezése,
  2. az ügy száma,
  3. a felek megnevezése,
  4. a jogvita tárgya és a tényállás rövid kifejtése,
  5. döntés a kereseti kérelmek, valamint a díj- és költségviselés tárgyában (a 19.§-ban foglalt kivételekkel),
  6. rendelkezés az illeték állami adóhatósághoz történő átutalásáról;
  7. a döntés indoka,
  8. a határozathozatal helye és időpontja,
  9. az elnök és a tanács tagjainak neve és aláírása.

(4) Ha a felek egyezségét foglalták ítéletbe, akkor azt nem kell indokolni.

(5) Elegendő, ha az eljárást lezáró határozatot az eljáró tanács tagjainak csak többsége írja alá saját kezűleg, feltéve, hogy a határozaton a teljes körű aláírás hiányának okát feltüntetik.

(6) Különvélemény a választottbírósági határozathoz nem fűzhető.

(7) A Választottbíróság az eljárást lezáró határozatot a tárgyalás berekesztése után kihirdeti, vagy a felekkel írásban közli. Az aláírt határozat a tárgyalás berekesztését, vagy a határozat meghozatalát követő 30 napon belül kézbesítendő a feleknek.

 

VII. AZ ELJÁRÁS MEGSZŰNÉSE

35. § Az eljárás megszűnése
(1) A választottbírósági eljárás az ügy érdemében hozott ítélettel vagy eljárást befejező végzéssel (együttesen: eljárást lezáró határozat) ér véget.

(2) A Választottbíróság végzéssel fejezi be az eljárást, ha

  1. a felperes a keresetét visszavonta,
  2. a választottbíróság megállapította a hatáskörének a hiányát,
  3. a felek egyezséget kötöttek (kivéve a 33.§. (2) bekezdésben foglalt egyezséget),
  4. az eljárás hat hónapnál hosszabb ideje szünetel,
  5. a felek az eljárás megszüntetésében megállapodnak,
  6. a tárgyaláson állapítja meg, hogy a felperes a 14.§ (3) vagy (4) bekezdésében foglaltaknak nem tett teljeskörűen eleget és a hiánypótlásra megadott határidőben sem teljesítette maradéktalanul a kötelezettséget.

(3) Amennyiben a felperes a keresetét visszavonta ugyan, de az alperes ez ellen kifogással él és a Választottbíróság a vita lezárásához fűződő jogos érdekét elismeri, akkor az eljárás folytatódik.

36. § Az eljárást lezáró határozat kijavítása, értelmezése és kiegészítése
(1) Ha a felek eltérő határidőt nem állapítottak meg, az eljárást lezáró határozat kézhezvételétől számított harminc napon belül

  1. az egyik fél a másik fél egyidejű értesítése mellett kérheti a Választottbíróságot, hogy az eljárást lezáró határozatban előforduló bármely névcserét, hibás névírást, szám- vagy számítási hibát vagy más hasonló elírást javítson ki,
  2. ha a felek úgy állapodnak meg, az egyik fél a másik félhez intézett egyidejű értesítéssel kérheti a Választottbíróságot, hogy az eljárást lezáró határozat meghatározott része vagy pontja tekintetében adjon értelmezést.

(2) Ha a Választottbíróság a kérelmet indokoltnak tartja, annak kézhezvételétől számított harminc napon belül a kijavítást elvégzi, vagy az értelmezést megadja. Az értelmezés az eljárást lezáró határozat indokolásának részévé válik.

(3) A Választottbíróság az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott hibát az eljárást lezáró határozat meghozatalától számított harminc napon belül kérelem hiányában is kijavíthatja.

37. § (1) Ha a felek másképpen nem állapodtak meg, az eljárást lezáró határozat kiegészítését annak kézhezvételétől számított harminc napon belül, bármelyik fél – a másik fél egyidejű értesítése mellett – kérheti, ha a Választottbíróság olyan kérelem vonatkozásában, amelyet az eljárás során előterjesztettek, nem rendelkezett.

(2) Az eljárást befejező végzés kiegészítése nem kérhető, ha a Választottbíróság a 35.§ (2) bekezdésének (a)-(d) pontjaiban foglalt okok miatt fejezte be az eljárást.

(3) Ha a Választottbíróság a kérelmet indokoltnak tartja, harminc napon belül – szükség esetén tárgyalást tartva – kiegészítő ítéletet, illetve kiegészítő eljárást befejező végzést hoz.

38. § A Választottbíróság szükség esetén meghosszabbíthatja a kijavításra, az értelmezésre, vagy a kiegészítő ítélet, illetve a kiegészítő eljárást befejező végzés meghozatalára a 36.§ (2) és (3) bekezdéseiben, valamint a 37.§ (3) bekezdésében meghatározott határidőt.

39. § A határozat végrehajtása
(1) A Választottbíróság eljárást lezáró határozatának a hatálya ugyanaz, mint a jogerős bírósági ítéleté, annak végrehajtása a bírósági végrehajtásról szóló jogszabályok alapján történik.

(2) Az a fél, amely a Választottbíróságról szóló 1994. évi LXXI. tv. értelmében választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránti keresettel fordult a Fővárosi Törvényszékhez, köteles erről a kereset benyújtásával egyidejűleg, de legkésőbb az azt követő 10 napon belül írásban tájékoztatni a Hivatalt.

 

VIII. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

40. § Értelmező rendelkezések
(1) Elnökség: a Választottbíróság Alapító Okiratában foglaltaknak megfelelően megválasztott legalább 3, de legfeljebb 5 fő.

(2) Választottbíróság: jelen szabályzat alkalmazásában Választottbíróság alatt az eljárás megindításától annak befejezéséig a több választottbíróból álló eljáró tanácsot, vagy annak elnökét, valamint a 11.§-ban hivatkozott egyesbírót kell érteni.
A Választottbíróság Elnöksége jár el a keresetlevél benyújtásától az eljáró tanács megalakulásáig terjedő szakaszban a jogvita elbírálását érdemben befolyásoló intézkedéseket illetően. Ugyanezen eljárási szakaszban az adminisztratív jellegű eljárási intézkedések végrehajtására a Hivatalvezető általános hatállyal felhatalmazott.

(3) Pótválasztottbíró: a választottbírói testület tagjai közül a fél által ki¬jelölt testületi tag, aki készenlétben áll arra az esetre, ha a fél által kijelölt választott¬bíró a megbízást mégsem vállalja, vagy ha a 13.§. (6) bekezdésében meghatározott eljárást le kellene folytat¬ni.

(4) Az eljáró tanács megalakulásának napja az a nap, melyen az eljáró tanács elnökének elfogadó nyilatkozata a Hivatalhoz beérkezik.

(5) Eljárást lezáró határozaton az ítéletet és az eljárást befejező végzést kell érteni.

(6) A 10. § (8) bekezdésben foglalt ügyszámkorlátozásra vonatkozó rendelkezést úgy kell értelmezni, hogy kizárólag a 2012. december 31. napját követően megalakult tanácsokat kell az adott választottbírói felkérést megelőző ügyszámkorlátozás szempontjából figyelembe venni.

 

1. számú melléklet

 

A Pénz és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság
hatásköréről szóló jogszabályok
2001. ÉVI CXX. SZÁMÚ TÖRVÉNY A TŐKEPIACRÓL

376. § (1) Tőzsde, valamint a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások szakmai érdek-képviseleti szervei közösen megalapíthatják és működtethetik a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróságot.
(2) A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság hatáskörére, eljárására az 1994. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Vbt.) rendelkezéseit a (3)-(6) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság eljárásának van helye
a) a törvény hatálya alá tartozó értékpapír forgalomba hozatalával, befektetési szolgáltatással, befektetési szolgáltatást kiegészítő szolgáltatással és árutőzsdei szolgáltatással;
b) befektetők egymás közötti, pénzügyi eszközzel;
c) részvényesi jogokkal;
d) a tőzsdei ügylettel;
e) a befektetési vállalkozás, hitelintézet és ügyfele között pénzügyi eszközre vonatkozó megbízás elfogadásának megtagadásával;
f) a tőzsde szabályzatával;
g) az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél és a központi értéktár alapszabályával, üzletszabályzatával és szabályzataival;
h) pénzügyi szolgáltatással és kiegészítő pénzügyi szolgáltatással;
i) a befektetési és pénzügyi szolgáltatók kizárólagosságot nem sértő egyéb szolgáltatási tevékenységével
kapcsolatos jogvitában, ha a felek a választottbírósági eljárást választottbírósági szerződésben kikötötték és az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek.
(4) A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság eljárása kiköthető a Vbt. 3. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt feltétel hiányában is.
(5) A (3) bekezdés a)-b), valamint d)-i) pontjaiban meghatározott ügyekben kizárólag a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság eljárása köthető ki, ideértve a Vbt. 47. §-a alapján nemzetközinek minősülő ügyeket is. A kizárólagosság a belföldi székhelyű állandó választottbíróságok tekintetében áll fenn.
(6) A hitelintézet és a befektetési vállalkozás a választottbíráskodásra vonatkozó üzletszabályzati kikötését az üzletszabályzat első módosításakor, de legkésőbb 2003. december 31-ig köteles e § előírásainak megfelelően módosítani.
(7) A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság eljárásának e § szerinti kikötése nem érinti
a) a 2002. január 1-je előtt megkötött egyedi szerződésben, valamint
b) a hitelintézet és a befektetési vállalkozás üzletszabályzatában - a (6) bekezdés szerinti módosítás előtt - szereplő,
a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság hatáskörének kikötésére vonatkozó esetleges előírás érvényességét. Az ilyen kikötések alapján a jogvita választottbírósági rendezésére továbbra is - a felek eltérő rendelkezése hiányában - a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróságnak van hatásköre.
(8) A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság választottbírói testületének tagjait a tőzsde közgyűlése és az érdek-képviseleti szervek testületi ülése jelöli ki meghatározott időre első alkalommal a Tőzsdei Választottbíróság elnökségének, azt követően a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság elnökségének javaslata alapján.
(9) A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság jogi személy. Székhelye Budapest.
(10) A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság jogi személyiségét alapító okiratának Pénzügyi Közlönyben történő közzététele napjával nyeri el. A közzétételt a miniszter rendeli el a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság bejelentése alapján. A bejelentéshez mellékelni kell az alapító okiratot.
(11) A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság alapító okiratában meg kell határozni:
a) a választottbíróság szervezeti rendjét,
b) az elnökség tagjai kijelölésének szabályait,
c) a választottbíróság képviseletének rendjét,
d) az elnökség feladatait, jogkörét,
e) az alapítói hozzájárulás összegét.
(12) A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság működésének forrásai:
a) alapítói hozzájárulások,
b) választottbírósági díjak,
c) a vagyon hozama,
d) egyéb bevételek.
(13) A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság szervezete a választottbírói testületből, a testület tagjai közül kijelölt legalább három, legfeljebb öttagú elnökségből és a Gazdasági Hivatalból áll.
(14) Az elnökség a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság általános döntéshozó és irányító szerve. Az elnökség kijelölésének és működésének szabályait az alapító okirat és a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság szabályzatai tartalmazzák.
(15) A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróságot harmadik személlyel szemben, a bíróság és hatóságok előtt az elnökség tagjai, illetve az általuk arra felhatalmazott személyek képviselik a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság szabályzataiban meghatározott módon.
(16) A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság szabályzatait maga állapítja meg. A díj- és költségviselés szabályait is magába foglaló eljárási szabályzatot a Pénzügyi Közlönyben kell közzétenni.
(17) A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság eszközei nem vonhatók el, azok kizárólag a választottbíráskodás működtetéséhez és fejlesztéséhez használhatók fel az alapító okiratban meghatározottak alapján.
(18) A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság tevékenysége kizárólag a választottbíráskodás és a szervezet működtetése, gazdasági, vállalkozói tevékenységet nem végezhet.
(19) Szabad pénzeszközét a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság kizárólag állampapírba fektetheti. A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság ingatlant kizárólag székhelyének megvásárlása céljából szerezhet.
(20) A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság bevételei után társasági és helyi adót nem fizet.
(21)
(22) A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségét külön jogszabály állapítja meg.
(23) A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság megszüntetésére irányuló szándékot az elnökség köteles tizenkét hónappal a javasolt megszűnési időpont előtt bejelenteni a miniszternek. A bejelentéshez mellékelni kell a hitelezői igények maradéktalan kielégítésének igazolását és a folyamatban lévő választottbírósági eljárások lezárásának ütemtervét. A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság megszüntetését, valamint a megszüntetés napját a miniszter a Pénzügyi Közlönyben közzéteszi.

 

A VÁLASZTOTTBÍRÁSKODÁSRÓL SZÓLÓ 1994. ÉVI LXXI. TÖRVÉNY

2. § (1) Meghatározott szervezet keretében működő állandó választottbíróságot alapító okiratban - ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik - országos gazdasági kamara hozhat létre. Több országos gazdasági kamara állandó választottbíróságot közösen is létrehozhat.
(2) Az ügyek meghatározott körére törvény előírhatja valamely állandó választottbíróság kizárólagos hatáskörét, és e választottbíróság eljárásáról e törvénytől eltérően rendelkezhet.



A VÁLASZTOTTBÍRÓSÁG KIKÖTHETŐSÉGE ÉS A KIKÖTÉS MÓDJA

3. § (1) Bírósági peres eljárás helyett választottbírósági eljárásnak van helye, ha
a) legalább a felek egyike gazdasági tevékenységgel hivatásszerűen foglalkozó személy, és a jogvita e tevékenységével kapcsolatos, továbbá
b) a felek az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek, és
c) a választottbírósági eljárást választottbírósági szerződésben kikötötték.
(2) Választottbírósági eljárás az (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel hiányában is kiköthető, ha azt törvény megengedi.
(3) Kizárólag magyarországi székhelyű, ennek hiányában telephelyű felek között megkötött szerződésből fakadó, belföldön fekvő ingatlannal kapcsolatos dologi jogi hatályú jogot, valamint bérleti és haszonbérleti szerződést érintõ jogvitában – amennyiben a szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni – kizárólag magyarországi székhelyű állandó választottbíróság járhat el saját eljárási szabályzatának alkalmazása mellett.
(4) A (3) bekezdés szerinti választottbírósági eljárás nyelve a magyar.
4. § Nincs helye választottbírósági eljárásnak a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)1 XV-XXIII. és XXV. fejezetében szabályozott eljárásokban, továbbá olyan ügyekben, amelyekben törvény a jogvita választottbírósági eljárás keretében történő rendezését kizárja.

1 Házassági perek, apasági és a származás megállapítása iránti egyéb perek, a szülői felügyelet megszüntetése, gondnokság alá helyezés, fizetési meghagyásos eljárás, közigazgatási perek, sajtó-helyreigazítási eljárás, munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perek.

 

2. számú melléklet

Szövegezési minta a Választottbíróság hatáskörének szerződéses kikötéséhez

“Bármely vita eldöntésére, amely jelen szerződésből, vagy azzal összefüggésben, annak megszegésével, megszűnésével, érvényességével, vagy értelmezésével kapcsolatban keletkezik, a felek alávetik magukat a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság döntésének azzal, hogy a Választottbíróság saját Eljárási szabályzata szerint jár el.”

 

3. számú melléklet

A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság Választottbírói Testületének Tagjai

Almás Andor dr.
Bacsa György dr.
Balogh-Borsos Violetta dr.
Baloghné dr. Herbert Ildikó
Barcza Mihály dr.
Batiz József dr.
Bánáti János dr.
Beczner Attila dr.
Berki Balázs dr.
Berzeviczi Attila dr.
Botos András Gábor dr.
Börzseiné Dr. Pellényi Katalin
Czugler Péter dr.
Csehi Zoltán dr.
Darázs Lénárd dr.
Dávid Alíz dr.
Dencs Zoltán dr.
Dezső Attila dr.
Erdős Ágnes dr.
Farkas Andrea dr.
Farkas Péter dr.
Farkas Yvette dr.
Felsen Gábor dr.
Ferencz Iván dr.
Fischer Tamás
Forgó Zoltán dr.
Forrai Mihály dr.
Fóti Károly dr.
Földvári-Oláh Csaba dr.
Galambos Péter dr.
Gantner Orsolya dr.
Georgi Kornél dr.
Gonda Györgyi dr.
Grenczer Balázs dr.
Gyarmati János dr.
Gyollai János dr.
Győri Csaba
Hajdú Egon
Halász Judit dr.
Hartlieb Balázs dr.
Holub Jánosné dr.
Horváth Andrea dr.
Horváth István Balázs dr.
Hubanov Mihály dr.
Hümpfner Viktória dr.
Jellen Kornél dr.
Kanyicska Diána dr.
Kapolyi József dr.
Katona Zsolt
Kelemen Péter dr.
Kende Tamás dr.
Keresztesi Szergej
Kircsi Anikó dr.
Kittka András dr.
Kocsa István dr.
Kohlrusz Milán dr.
Korba Szabolcs dr.
Kosdi-Kovács Zoltán dr.
Kovács Renáta dr.
Kozma Anikó dr.
Kónya Judit dr.
Köller György dr.
Kővágó Krisztina dr.
Kraudi Adrienne dr.
Lajer Zsolt dr.
Lantos Krisztina dr.
Lendvai András dr.
Martonyi Zoltán dr.
Mohai György dr.
Nádházy Tamás dr.
Németh Anna dr.
Ormai Gabriella dr.
Pacsi Zoltán dr.
Papp Erika dr.
Parkánszki Edina dr.
Pete András dr.
Petrik Béla dr.
Pettkó-Szandtner Judit dr.
Pongrácz Tibor dr.
Préda Katalin dr.
Rankó Attila dr.
Ráner Géza
Rása Mirtill dr.
Rézmovits Péter dr.
Rozman András dr.
Svajda Melinda dr.
Szabó Boldizsár dr.
Szabó Csaba dr.
Szakál Imre dr.
Szaniszló Norbert dr.
Szendrei Árpád dr.
Szendrey Zoltán dr. 
Szécsényi Bálint
Szőnyi András dr.
Tamási Zsolt dr.
Telek Péter dr.
Tihanyi Zita dr.
Toma Vanda dr.
Turner Tibor 
Varga Zoltán dr.
Vida Mariann dr.
Villányi Tivadar dr.
Wollner Péter dr.

 

A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság internetes elérhetősége:

www.valasztottbirosag.hu

Fontos tudnivalók