„Omnia conando
docilis sollertia vincit”
Manilius

A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság Elnökségi Ügyrendje

1. Az Elnökségre vonatkozó fontosabb Alapító Okiratban foglalt rendelkezések

1.1. A Választottbíróság operatív irányító szerve a Pénz és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság (továbbiakban: Választottbíróság) elnöksége, amely minimum három, maximum öt választottbíróból áll.

1.2. A Választottbíróság elnökségének két tagját a Budapesti Értéktőzsde Zrt. Igazgatósága, a további tagokat pedig a Magyar Bankszövetség Elnöksége jelöli ki 6 évre. (A továbbiakban a két intézmény együtt: Alapítók.) A Magyar Bankszövetség Elnöksége választja meg a Választottbíróság elnökét (továbbiakban: elnök) a Választottbíróság elnökségének tagjai közül 6 évre.

1.3. A Választottbíróság elnökségének (továbbiakban: Elnökség) tagjai képviselik a Választottbíróságot és irányítják annak munkáját a Választottbíróság Szervezeti Szabályzatában, valamint jelen Elnökségi Ügyrendben foglaltak szerint.

1.4. Az Elnökség a hatályos jogszabályok, a Választottbíróság Szabályzatai és Ügyrendjei keretei között a működési körébe tartozó minden intézkedés megtételére jogosult.

E hatáskörében eljárva különösen az alábbiak képezik fő feladatait:
a) ellátja az ügyvezetési feladatokat;
b) gondoskodik az üzleti könyvek szabályszerű vezetéséről;
c) évi rendszerességgel elkészítteti és az Alapítók elé terjeszti a működési beszámolót minden év március 31-ig;
d) megállapítja az éves pénzügyi tervet és elkészítteti az előző naptári év gazdálkodásáról szóló beszámolót február 28-ig;
e) elfogadja és kihirdeti a Szervezeti és Működései Szabályzatot, a Pénzügyi és Utalványozási Szabályzatot, az Eljárási Szabályzatot, a Díj- és Költségszabályzatot, az Oktatási Szabályzatot, az Etikai Szabályzatot valamint a Kijelölési Ügyrendet és az Elnökségi Ügyrendet;
f) ellenőrzi a Választottbírósági Iroda ügyviteli és ügyfélszolgálati tevékenységét és intézkedik a feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében;
g) dönt mindazokban a kérdésekben, amelyek a Választottbíróság működésével kapcsolatban felmerülnek és nincsenek jogszabály vagy választottbírósági szabályzat, illetve ügyrend alapján más szerv vagy személyzet hatáskörébe utalva;
h) ellenőrzi határozatai végrehajtását.

1.5. Az Elnökség szabad döntési jogkörét korlátozza, hogy a szabályzatok és ügyrendek minden egyes rendelkezésének megállapításakor a Budapesti Értéktőzsde Zrt. igazgatósága által kijelölt egy igazgatósági tagnak és a Magyar Bankszövetség Elnöksége kijelölt tagjának vétójoga van.

1.6. Mivel a Választottbíróság a Budapesti Árutőzsde és Értéktőzsde mellett működő Választottbíróság jogutódjaként kerül megalapításra, az Elnökség a Szabályzatok megalkotásánál köteles megőrizni és továbbfejleszteni a jogelődnek tekintett Budapesti Értéktőzsde és Árutőzsde Állandó Választottbírósága haladó hagyományait.

1.7. Az Elnökség köteles takarékosan gazdálkodni, de ugyanakkor a rendelkezésre álló anyagi eszközök keretei között biztosítani a szakszerű ítélkezés, valamint a hazai és nemzetközi ismertség és megbecsültség kialakulásához szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtését valamint fenntartását.

2. Az Elnökségi ülések, szóbeli határozathozatal

2.1. Az Elnökség részére az előterjesztéseket az elnök készítteti. Az előterjesztés a megtárgyalandó kérdés leírásából, annak közgazdasági, üzletpolitikai, jogi stb. indoklásából és határozati javaslatból áll.

2.2. Az előterjesztést szükség esetén az alapítókkal is egyeztetni kell. A vitás kérdéseknél ismertetni kell a fennálló véleménykülönbségeket. Az egyeztetés a Hivatalvezető feladata.

2.3. Az Elnökség üléseit az elnök, akadályoztatása esetén az általa felkért elnökségi tag hívja össze.

2.4. Az Elnökség a feladatainak zavartalan ellátásához szükséges gyakorisággal ülésezik.
Ezen felül össze kell hívni az ülést:
a) az előző elnökségi ülésen született határozatában megjelölt időpontban, illetve
b) ha azt az Elnökség tagja, vagy bármely Alapító kéri, két héten belül, az elnök által megjelölt időpontban.
Amennyiben az elnök az ülést nem hívja össze, az összehívásra az Elnökség bármely tagja jogosult. A meghívót minden esetben minden tagnak ki kell küldeni.

2.5. Az elnökségi ülésre a meghívót, az ülés napirendjét - és azzal együtt a napirenden szereplő előterjesztésekhez kapcsolódó iratokat - az ülést 5 nappal megelőzően kell a résztvevők részére megküldeni. Indokolt esetben az előterjesztés legkésőbb az ülést megelőző napon 15 óráig is kézbesíthető.

2.6. Az elnökségi ülés akkor határozatképes, ha az ülésen az elnökségi tagok több mint fele jelen van.

2.7. Az Elnökség minden tagjának egy szavazata van. Az elnökségi döntéshez a jelenlévők kétharmados szótöbbsége szükséges.

2.8. Az Elnökség üléséről a Hivatalvezető jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza:
a) az ülés helyét és időpontját,
b) a jelen lévő elnökségi tagok nevét,
c) az ülés napirendjét,
d) a tanácskozás lényegét és az elhangzott indítványokat,
e) a határozathozatalra terjesztett javaslatokat,
f) a szavazás eredményét és a szavazatok név szerinti megoszlását,
g) a meghozott döntéseket, illetve e döntések elleni tiltakozásokat,
h) a kisebbségben maradt elnökségi tag kérelmére ezen elnökségi tag álláspontját.
Az Elnökség tagja kérheti véleményének szó szerinti felvételét a jegyzőkönyvbe.
A jegyzőkönyvet az elnökségi ülésen részt vett összes elnökségi tag és a Hivatalvezető mint jegyzőkönyvvezető írják alá.

2.9. A jegyzőkönyvet valamennyi elnökségi tagnak az ülést követő tizenöt napon belül - függetlenül attól, hogy az ülésen részt vett-e vagy sem - meg kell küldeni.

3. Írásbeli elnökségi határozathozatal

3.1. Az elnök sürgős döntést igénylő kérdésben kezdeményezheti írásbeli határozathozatali eljárás alkalmazását. Az elnök ebben az esetben e-mailben vagy más kézbesítési mód igénybevételével küldeti meg az előterjesztést a tagoknak, akik ülés megtartása nélkül írásban állást foglalnak az előterjesztett kérdésekben.

3.2. Az írásbeli döntéshozatali eljárás alkalmazása esetén az elnökségi tag a megküldött előterjesztés kézhezvételét követő 5 munkanapon belül e-mailen küldi meg szavazatát a Hivatalvezetőnek.
Az elnökségi tag írásbeli állásfoglalásának egyértelmű „igen”, „nem” vagy „tartózkodás” döntést kell tartalmaznia és bármilyen ahhoz fűzött feltétel vagy kommentár stb. nem írottnak tekintendő.

3.3. Írásbeli határozathozatalánál is értelemszerűen irányadóak a határozatképességre és a szótöbbségre vonatkozó 2.6. és 2.7. pontban foglalt előírások.
Az írásbeli határozatról szóló tájékoztatást a következő ülés napirendjére kell tűzni és a határozatot az ülésről készülő jegyzőkönyvhöz csatolni kell.
Lehetséges ugyanazon kérdésben megismételt szavazást tartani, és lehetséges a beküldési határidő utólagos meghosszabbítása is.

4. Az Elnökség tagjainak felelőssége és az elnökségi tagság megszűnése

4.1. Az elnökségi tagok tisztségükkel összefüggő tevékenységük során mindenkor kötelesek biztosítani a hatályos magyar jogrend, az alapító okirat, valamint a Választottbíróság szabályzatai, ügyrendjei és ügyviteli előírásai, továbbá az Elnökség határozatai rendelkezéseinek betartását.

4.2. Az Elnökség tagját e tisztséghez tartozó tevékenysége körében munkáltatója nem utasíthatja.

4.3. Az elnökségi tagok az ilyen magas tisztséget betöltő személyektől elvárható gondossággal kötelesek eljárni.

4.4. Az elnökségi tagok kötelesek az összeférhetetlenség megállapítása érdekében tájékoztatni az Elnökséget, valamennyi összeférhetetlenséget eredményező jogviszonyról.

4.5. Az elnökségi tagság megszűnik:
a) a megbízatás időtartamának lejártával;
b) visszahívással;
c) lemondással;
d) elhalálozással;
e) jogszabályban, alapító okiratban vagy a Választottbíróság szabályzatban meghatározott ok bekövetkeztével.

5. Az Elnökség tagjainak kötelezettségei:
a) Részvétel az Elnökség munkájában, személyes tevékenységgel aktívan előmozdítva a Választottbíróság működését;
b) Személyes jelenlét az Elnökség ülésein, és a napirenden szereplő kérdésekben javaslatok és észrevételek megtétele;
c) Szavazás, illetve határidőben történő válaszadás az elnök illetve a Hivatalvezető által telefaxon vagy más kézbesítési mód igénybevételével megküldött előterjesztésekre és egyéb megkeresésekre;
d) Részvétel felkérésre belföldön és külföldön tárgyalásokon, rendezvényeken a Választottbíróság képviseletében;
e) Haladéktalan tájékoztatás nyújtás az Elnökség részére időleges akadályoztatást, továbbá összeférhetetlenséget eredményező körülmények felmerüléséről.

6. Díjazás
Az Elnökség tagjainak a Választottbíróság érdekében kifejtett tevékenységük során felmerült költségeit a Választottbíróság megtéríti, illetve átvállalja.
Az Elnökség tagjainak negyedévi díjazása a pénzügyi tervben meghatározottak szerint történik.

7. Az Elnökség tagjainak aláírási joga
A Választottbíróság anyagi eszközei terhére történő kötelezettségvállalást tartalmazó nyilatkozatot legalább két elnökségi tagnak kell aláírnia együttesen úgy, hogy az egyik aláíró mindig az elnök, illetve az az elnökségi tag, akit az adott esetben az elnök előzetesen felkér. Minden egyéb iratot az Elnökség bármelyik tagja önállóan aláírhat. Az aláírásokat a Választottbíróság előnyomott neve felett kell elhelyezni.

8. Hatálybalépés
Jelen ügyrend 2016.január 1-jén lép hatályba és visszavonásig érvényes.

Fontos tudnivalók