„Omnia conando
docilis sollertia vincit”
Manilius

Elvi nyilatkozat

A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság Eljárási szabályzata 12. § (1) bekezdés d) pontban foglalt kizárási ok az Elnökség tagjai szerint fennáll az eljáró tanács bármely tagjával illetve elnökével (a továbbiakban együtt: eljáró tanács tagja) szemben, ha:

az eljáró tanács tagja a kijelölésnek, illetve a választásnak a Választottbírósághoz érkezés napját megelőző 1 naptári év során bármely peres féllel foglalkoztatási jogviszonyban állt, vagy

az eljáró tanács tagja - vagy az az ügyvédi iroda, amelynek tagja vagy alkalmazottja - a kijelölésnek vagy választásnak a Választottbírósághoz érkezés napját megelőző 1 naptári év során bármely peres féllel ügyvédi tevékenység végzésére vonatkozó jogviszonyban állt.

A fenti a) és b) pontban hivatkozott tevékenység akkor is megalapozza a kizárást, ha az a Választottbíróság elé kerülő jogvita tárgyával semmilyen formában nem függ össze.

Jelen értelmezési nyilatkozat kibocsátásával a Választottbíróság Elnöksége a kizárási eljárás rendeltetésszerű gyakorlását és előrelátható eredménnyel záródó alkalmazását kívánja elősegíteni.

Budapest, 2009. június 10.

Dr. Kraudi Adrienne Dr. Bánáti János Dr. Kittka András Dr. Vörös Imre
elnök elnökségi tag elnökségi tag elnökségi tag

1 12.§. A kizárási eljárás

(1) Az ügy intézéséből ki van zárva, és abban mint választottbíró, vagy szakértő nem vehet részt:
a) aki a vitás ügyben félként résztvevő szervezet, forgalmaŹzó, megbízást adó, tőzsdetag, vagy gazdasági társaság tulajdonosa, alkalmazottja, vezető tisztségviselője, alkusza, képviselője,
b) aki az ügyben eljárt, vagy abban érdekelt,
c) aki az a) és b) pontban felsorolt személyek (Ptk. 685.§ ának b) pontja szerinti) közeli hozzátartozója,
d) akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható el (elfogultság).
A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság elnökségi tagjainak elvi nyilatkozata az Eljárási szabályzat 34. § (3)-(5) bekezdéseinek1 tartalmáról

Az Eljárási szabályzat úgy rendelkezik, hogy az ítéletnek tartalmaznia kell az elnök és a tanács tagjainak nevét és aláírását is. Ez egy adminisztratív szabály, mely alól kivételt is tartalmaz az Eljárási szabályzat, amikor eszerint rendelkezik a 34.§ (5) bekezdésében: "Elegendő, ha az ítéletet, vagy az eljárást megszüntető végzést az Eljáró tanács tagjainak csak többsége írja alá saját kezuleg, feltéve, hogy a határozaton a teljes köru aláírás hiányának okát feltüntetik."

Az eljáró tanács az Eljárási Szabályzat alapján szótöbbséggel hozza meg határozatát, szavazat egyenlőség esetén pedig az elnök dönt, akit a tanács tagjai szabad akaratukból maguk választottak. A Választottbíróság gyakorlatában előfordult már, hogy a többségi szavazás eredményével egyet nem értő bíró nem írta alá az ítéletet. A teljes köru aláírás hiányára csak a választottbíró tartós fizikai akadályoztatása miatt van lehetőség, és csak abban az esetben, ha az akadályoztatottság jól menthető, pl. többhetes váratlan külföldi utazás vagy súlyos mutét miatt. Ezt a kivételes lehetőséget nem megengedett úgy kihasználni, hogy az aláírás megtagadása mintegy "különvéleményt" jelenítsen meg.

Az eljárás kezdetén ritka az azonos szakmai vélemény az eljáró tanács tagjai között. Az eltérő szakmai nézetek ütköztetésének színtere az eljáró tanács tagjai közötti tanácskozás, mely az ítélethozatallal fejeződik be. A tanácskozási szakban az egymással folytatott választottbírói levelezés az eszköz arra, hogy az érvek nyomatékosan és körültekintően meggyőzzék a tanács tagjait az egymás közötti vitában, de ez csak a tanács tagjaira tartozik. Különböző nézetek ütköztetése természetes velejárója a megalapozott döntéshozatalnak, a felek irányába a döntésnek viszont egyértelmunek, az indoklásnak pedig meggyőzőnek kell lennie.

A Választottbíróságról szóló törvény és ennek megfelelően a Pénz és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság is nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a választottbírák függetlenek és pártatlanok, nem képviselői a feleknek. Mivel ezen ítéletek a felek kérésére, gazdasági érdekeik méltányos szolgálatára jönnek létre, ha az eljáró tanács valamely tagja nem írja alá az ítéletet, az félremagyarázható oly módon, hogy demonstrálni akarja a pervesztes félnek, hogy ő ezen eredmény létrehozásában nem vett részt, sőt azt kifejezetten akadályozta.

Meggyőződésünk, hogy a Választottbíróság bíróinak ilyen meg sem fordul a fejében, és a Választottbíróság tekintélyének megőrzését a legfontosabb érdeknek tekintik.

Kérjük a testület tisztelt tagjait, hogy pontosan kövessék az Eljárási Szabályzat azon rendelkezését, melynek értelmében az ítélet aláírásának megtagadására nincs lehetőségük. Az eljáró tanácsok elnökeinek úgy kell szervezniük az ítélethozatal folyamatát, hogy az ítélet kézbesítésére nyitva álló harminc napos határidőn belül maradjon kellő tartalék az eljáró tanács tagjainak esetleges módosítási javaslatait érintő döntésre, a határozat leíratására és mindhárom bíró aláírására is. Ezt gondosan meg kell tervezni és szervezni, amely főszabály szerint a tanács elnökének kötelezettsége.

Budapest, 2011. június 1.

Dr. Kraudi Adrienne Dr. Bánáti János Dr. Kittka András
elnök elnökségi tag elnökségi tag

1 34.§. A választottbírósági határozat formája és tartalma

(3) A választottbírósági ítélet tartalmi kellékei:
a) a Választottbíróság megnevezése,
b) az ügy száma,
c) a felek megnevezése,
d) a jogvita tárgya és a tényállás rövid kifejtése,
e) döntés a kereseti kérelmek, valamint a díj és költségviselés tárgyában,
f) a döntés indoka,
g) az ítélethozatal helye és időpontja,
h) az elnök és a tanács tagjainak neve és aláírása.

(4) Ha a felek egyezségét foglalták ítéletbe, akkor azt nem kell indokolni.
Különvélemény az ítélethez nem fuzhető.

(5) Elegendő, ha az ítéletet, vagy az eljárást megszüntető végzést az Eljáró tanács tagjainak csak többsége írja alá saját kezuleg, feltéve, hogy a határozaton a teljes köru aláírás hiányának okát feltüntetik.

Fontos tudnivalók